Péczely Jó'sef: A' magyarok' történetei I- II. (Szontagh Pál politikus könyvtárából)

Debreczenben, 1837, Tóth Lajos által, X p. + [11]-215 p. + [1] p., 480 p.

Első kiadás. A' magyarok' történetei I-II. Á'siából kijövetelöktől fogva a' mai időkig (egységes külön kötetekben). Írta: Péczely Jó'sef.

I. kötet: Á'siából kijövetelöktől fogva az Árpád ház' kihalásáig. Debreczen, 1837., X p. + [11]-215 p. + [1] p.
II. kötet: Az Árpád ház' kihalásától a' mohácsi vérnapig. Debreczen, 1837., 480 p.

A kötetek címlapján Szontagh Pál tulajdonosi bélyegzése és aláírása látható.
Tacitus idézettel, egyházi jóváhagyással, szerzői ajánlással és előszóval, számjelzéses lábjegyzetekkel, az igazítani valók listájával, valamint a fejezetek foglalataival kiegészített kötetek. Nyomattak Tóth Lajos által Debrecenben. A kötetek címlapján és a címlapok hátoldalán tulajdonosi bélyegzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, márványmintás, enyhén kopott címfedéllel és hátlappal, számjelzéses vignette-val ellátott, aranyozott feliratos, díszes könyvgerinccel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Péczeli Péczely József (Komárom, 1789. december 25. – Debrecen, 1849. május 23.) pedagógus, történész, író, költő. A Magyar Tudós Társaság rendes tagja, a Debreceni Református Kollégium meghatározó tanáregyénisége. Összefoglaló egyetemes és magyar történeti munkái mellett magyar és latin nyelvű versei is fennmaradtak. 1792-ben édesanyjával Debrecenbe költözött és a Debreceni Református Kollégium növendéke lett 1804 és 1809 között. Tanára és példaképe Budai Ézsaiás történetíró volt, aki nagy hatással volt rá a későbbi pályáját illetően. A Mezőtúri Református Kollégium rektora, a Bécsi és a Göttingeni Egyetem hallgatója volt. 1815-ben hazatérése után kinevezték a Debreceni Református Kollégium Történelem és Görög–Latin Tanszékének a tanárának és a Kollégium könyvtárosának. Tanítói, oktatói munkája mellett négyszer is elnyerte a Kollégium rektori tisztségét. Támogatta a diákok önképzését, a négykötetes "Lant" c. kiadványban közreadta a kollégium tanulóinak verseit (1832–1835). Történetírói szemléletét alapvetően rendi felfogás jellemezte, de történeti munkáiban a felvilágosodás liberális és a reformkor haladó eszmei vonásai is megjelentek. Megírta latin nyelvű világtörténelmi összefoglalását, amelyben Amerika felfedezésétől a francia forradalomig taglalta a történeti eseményeket. Majd Magyarország és a magyarok elmúlt évszázadait áttekintő történeti művét írta meg a művelt ifjúság számára.
A kötetek egykori tulajdonosa: Nógrádi Szontagh Pál (Szécsény, 1820. - Horpács, 1904.) a főrendiház tagja, képviselőházi alelnök, belső titkos tanácsos, a reformkori Nógrád vármegyei nemesi ellenzék egyik vezetője. Bizalmas baráti viszonyt ápolt Madách Imrével, akire barátságuk nagy hatással volt. Madách számos alkalommal megfordult Szontagh horpácsi birtokán, minden művét megmutatta barátjának, bízva annak nagy műveltségében és irodalmi felkészültségében. Szontagh bíztatására küldte el Arany Jánosnak "Az ember tragédiája" kéziratát. Szontágh Pál a Kisfaludy Társaság alapító tagja és lelkes támogatója volt. Halála után Mikszáth Kálmán vásárolta meg a birtokát (1904). Ismeretségük köztudott volt, Mikszáth számos tárcában és novellában eleveníti fel Szontagh Pál alakját.
A művet jegyzi A Szüry-gyűjtemény katalógusa (Budapest, 1987, 198 p.) 3582. tétel.

Antik kiadványok
Első kiadás
Híres emberek könyvtárából
Magyarság
Történelem, politika