[Táncsics Mihály] Stancsics Mihál: Népkönyv - A' fenséges nádorispány félszázadig viselt hivatalanak emlékére
Keil Erneszt és társa
(Lipcse)
,
Korabeli, varrott keménypapír kötés , 178 oldal
Korabeli, varrott keménypapír kötés , 178 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2020-12-13 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Lipcsében, 1846, Keil Erneszt és Társa kiadása (Hoszfeld Károly Henrik Nyomdája, Lipcse) 178 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Népkönyv. Írta: Stancsics Mihál. Polgári Katekizmus a' nép számára. A' fenséges nádorispány félévszázadig viselt hivatalának emlékére.
Kérelemmel, bevezetéssel, megjegyzésekkel, jogismertetésekkel, erényekről, feladatokról. Fedlap hátoldalán színes (kék) jelzetcimkével, a címlap belső oldalán tul. bélyegzéssel ellátott kötet.
Korabeli varrott keménypapír kötésben lévő példány feliratozatlan, jelzetcimkés címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, kissé sérült, korabeli előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, mintázott lapélekkel hiánytalan, átlagos állapotban.
Nagyon ritka!
A kötet szerzője, Táncsics Mihály, Stancsics Mihál /szül. Mihajlo Stančić/ (Ácsteszér, 1799. április 21. - Budapest, 1884. június 28.), magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike, az 1848. március 15-i forradalom egyik ünnepelt hőse. Táncsics Mihály volt, akit a sajtószabadság mártírjaként szabadított ki a pesti nép a börtönből. Bár az író már korábban is többször szembe került a cenzúrával, de igazi üldözése majd bebörtönzése az 1846-ban Lipcsében, a cenzúra megkerülésével kiadott Népkönyv című, „polgári katekizmus"-a miatt vette kezdetét. Táncsics ugyanis a negyvenes években írt, egyre radikálisabb politikai iratait és népkönyveit a cenzúra miatt jórészt külföldön jelentette meg. A kancelláriai iratokból ismeretes, hogy 1846-ban több ilyen külföldön kiadott műve ellen indult eljárás.
Nem volt azonban következmények nélküli Táncsics Népkönyvének kiadása, amely a lipcsei Keil és társánál jelent meg. Ráadásul szinte egy időben folyt Táncsics Hunnia függetlensége című, Tübingenben L. Fr. Fues könyvkereskedőnél kiadott műve elleni eljárás is, miután a Kancellária Heckenast pesti könyvkereskedő besúgásából értesült e munka megjelentetéséről. Táncsics külföldön kiadott műveivel kapcsolatban folyó rendőri ügyekbe Metternich is bekapcsolódott. Viszota Gyula ismertette a magyar kancellárnak 1847. január 8-án keltezett jelentését a Népkönyvről. A kancellár szerint e munka nagyon rosszindulatú támadás a kormány, az alkotmány, a fennálló rendszer valamint a katolikus vallás ellen. Ennek nyomán a jogügyek igazgatója Táncsics elfogatását javasolta, majd elfogató parancsot adtak ki ellene az alaptörvények elleni lázítás és felségsértés vádjával.
A bécsi Staatsarchivban található a Kancellária cenzúrai iratai között egy 1846. november 16-án kelt irat, mely behatóan ismerteti a Népkönyv 1846-ban E. Keil kiadásában megjelent kötetét. A jelentés készítője nincs megjelölve. A beadvány készítője áttekintést ad a könyv fejezeteiről, amelyek a polgár jogairól, kötelességeiről, az igazságról és a jó meg a rossz kös égül így összegezi a tanulságokat és indokolja meg Táncsics Népkönyvének veszélyességét: - E mű annál veszélyesebb, mert stílusa olyan népszerű, hogy már népszerűbb nem is lehetne. Veszélyes azért is, mert a szerző azt állítja, hogy ő is a népből származik, és hogy annak követeléseit jól ismeri. Gyakran ismétli, hogy nem akar felfordulást, ellene van az Őfelsége elleni oppozíciónak is, iránta a legnagyobb hűséggel és hódolattal van. Mindezek ellenére veszélyesnek találja e könyvet, mert szerzője ismert ifjúsági- és népíró, akire ő már többször felhívta a magas kormányzat figyelmét akkor, amikor a tárgyalások előtt átnézte a magyar újságokat. De azért is veszedelmes Táncsics Népkönyve, mert a szerző Kossuth közvetlen szellemi rokonának látszik, hiszen sem stílusa, sem pedig eszméi nem különböznek Kossuthétól.
Minden valószínűség szerint ezen ítélkező jelentés indította el Táncsics üldözését, ami végül is 1847. március 4-én, Sedlnitzky pesti kémjének besúgói jelentése után - az író elfogatásához vezetett. Táncsicsot a szlavóniai Bród községből vasra verve szállították Pestre, majd bírói ítélet nélkül a budai várban bebörtönözték. Innen szabadította ki őt 1848. március 15-én a pesti forradalom. (Részlet: KÓKAY GYÖRGY Táncsics Mihály „Népkönyv"-ének történetéhez. c. művéből.)
A művet jegyzi A Szüry-gyűjtemény katalógusa (Budapest, 1987, 243 p.) 4461. tétel.
Kérelemmel, bevezetéssel, megjegyzésekkel, jogismertetésekkel, erényekről, feladatokról. Fedlap hátoldalán színes (kék) jelzetcimkével, a címlap belső oldalán tul. bélyegzéssel ellátott kötet.
Korabeli varrott keménypapír kötésben lévő példány feliratozatlan, jelzetcimkés címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, kissé sérült, korabeli előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, mintázott lapélekkel hiánytalan, átlagos állapotban.
Nagyon ritka!
A kötet szerzője, Táncsics Mihály, Stancsics Mihál /szül. Mihajlo Stančić/ (Ácsteszér, 1799. április 21. - Budapest, 1884. június 28.), magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike, az 1848. március 15-i forradalom egyik ünnepelt hőse. Táncsics Mihály volt, akit a sajtószabadság mártírjaként szabadított ki a pesti nép a börtönből. Bár az író már korábban is többször szembe került a cenzúrával, de igazi üldözése majd bebörtönzése az 1846-ban Lipcsében, a cenzúra megkerülésével kiadott Népkönyv című, „polgári katekizmus"-a miatt vette kezdetét. Táncsics ugyanis a negyvenes években írt, egyre radikálisabb politikai iratait és népkönyveit a cenzúra miatt jórészt külföldön jelentette meg. A kancelláriai iratokból ismeretes, hogy 1846-ban több ilyen külföldön kiadott műve ellen indult eljárás.
Nem volt azonban következmények nélküli Táncsics Népkönyvének kiadása, amely a lipcsei Keil és társánál jelent meg. Ráadásul szinte egy időben folyt Táncsics Hunnia függetlensége című, Tübingenben L. Fr. Fues könyvkereskedőnél kiadott műve elleni eljárás is, miután a Kancellária Heckenast pesti könyvkereskedő besúgásából értesült e munka megjelentetéséről. Táncsics külföldön kiadott műveivel kapcsolatban folyó rendőri ügyekbe Metternich is bekapcsolódott. Viszota Gyula ismertette a magyar kancellárnak 1847. január 8-án keltezett jelentését a Népkönyvről. A kancellár szerint e munka nagyon rosszindulatú támadás a kormány, az alkotmány, a fennálló rendszer valamint a katolikus vallás ellen. Ennek nyomán a jogügyek igazgatója Táncsics elfogatását javasolta, majd elfogató parancsot adtak ki ellene az alaptörvények elleni lázítás és felségsértés vádjával.
A bécsi Staatsarchivban található a Kancellária cenzúrai iratai között egy 1846. november 16-án kelt irat, mely behatóan ismerteti a Népkönyv 1846-ban E. Keil kiadásában megjelent kötetét. A jelentés készítője nincs megjelölve. A beadvány készítője áttekintést ad a könyv fejezeteiről, amelyek a polgár jogairól, kötelességeiről, az igazságról és a jó meg a rossz kös égül így összegezi a tanulságokat és indokolja meg Táncsics Népkönyvének veszélyességét: - E mű annál veszélyesebb, mert stílusa olyan népszerű, hogy már népszerűbb nem is lehetne. Veszélyes azért is, mert a szerző azt állítja, hogy ő is a népből származik, és hogy annak követeléseit jól ismeri. Gyakran ismétli, hogy nem akar felfordulást, ellene van az Őfelsége elleni oppozíciónak is, iránta a legnagyobb hűséggel és hódolattal van. Mindezek ellenére veszélyesnek találja e könyvet, mert szerzője ismert ifjúsági- és népíró, akire ő már többször felhívta a magas kormányzat figyelmét akkor, amikor a tárgyalások előtt átnézte a magyar újságokat. De azért is veszedelmes Táncsics Népkönyve, mert a szerző Kossuth közvetlen szellemi rokonának látszik, hiszen sem stílusa, sem pedig eszméi nem különböznek Kossuthétól.
Minden valószínűség szerint ezen ítélkező jelentés indította el Táncsics üldözését, ami végül is 1847. március 4-én, Sedlnitzky pesti kémjének besúgói jelentése után - az író elfogatásához vezetett. Táncsicsot a szlavóniai Bród községből vasra verve szállították Pestre, majd bírói ítélet nélkül a budai várban bebörtönözték. Innen szabadította ki őt 1848. március 15-én a pesti forradalom. (Részlet: KÓKAY GYÖRGY Táncsics Mihály „Népkönyv"-ének történetéhez. c. művéből.)
A művet jegyzi A Szüry-gyűjtemény katalógusa (Budapest, 1987, 243 p.) 4461. tétel.
Előszó
Kérelem. Mindnyájatokat, kik hazánk' fölvirágzását szivből ohajtjátok 's tettel eszközölni készek vagytok, buzgóan kérlek vegyetek e' munkácskábol és adjatok a' hol lehet a' helységeknek. Majd... TovábbElőszó
Kérelem. Mindnyájatokat, kik hazánk' fölvirágzását szivből ohajtjátok 's tettel eszközölni készek vagytok, buzgóan kérlek vegyetek e' munkácskábol és adjatok a' hol lehet a' helységeknek. Majd mindenki azt mondja: a' népet nevelni kell. És lehet e máskép nevelni, mint vagy álőszóval, vagy fogalmához alkalmaztatott könyvecskékben neki elmondani azt, mi eszét felvilágositja? Vissza
Tétel sorszám:
012
Kikiáltási ár:
80.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
91.000 Ft
Licitek száma: 17
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |