Ignotus/Ady Endre/Babits Mihály: Nyugat 1918. szeptember 1. (Főszerkesztő: Ignotus. Szerkesztők: Ady Endre és Babits Mihály.)
XI. évfolyam, 17. szám
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1918, Nyugat Kiadóhivatala (Pallas Részvénytársaság Nyomdája, Bp.), [315]-380 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Nyugat (XI. évfolyam. 1918. szeptember 1. 17. szám). Főszerkesztő: Ignotus. Szerkesztők: Ady Endre, Babits Mihály. Főmunkatársak: Ambrus Zoltán, Elek Artúr, Fenyő Miksa, Gellért Oszkár, Kaffka Margit, Laczkó Géza, Móricz Zsigmond, Ostvát Ernő, Schöplin Aladár.
Irodalmi Folyóirat. Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án. Novellákkal, tanulmányokkal, versekkel, irodalmi ismertetőkkel, figyelővel, hírekkel, korabeli, keretes, részben illusztrált hirdetésekkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Pallas Részvénytársaság Nyomdája Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, a Nyugat emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan, kissé sérült könyvgerinccel, tiszta belívekkel, feliratos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Havonta két száma jelent meg, de voltak összevont lapszámok is. Nagy hatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban jelent meg. Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesülésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Óriási ellenállásba ütközött a konzervatívok részéről, de neves képviselői meg tudták védeni a lapot, ami még az első világháborút is túlélte. A lap alapításáról Fenyő Miksa a következőket írta: „A Nyugat nem légüres térben jött létre, vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal Kávéházban Osvát Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak. Nem. A történetírónak messzebbre kell visszanyúlnia, s képet írni azokról a múlt század végén, a század elején megvolt politikai, kulturális és szociális viszonyokról, melyek determinálták a Nyugat létrejöttét, – még ha ez a kép nem is rajzolódott ki teljes világossággal a Nyugat alapítói előtt.” Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is elismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anyagiakat Hatvany biztosította – nem utolsó sorban a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) mecenatúrája révén.
Irodalmi Folyóirat. Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án. Novellákkal, tanulmányokkal, versekkel, irodalmi ismertetőkkel, figyelővel, hírekkel, korabeli, keretes, részben illusztrált hirdetésekkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Pallas Részvénytársaság Nyomdája Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, a Nyugat emblémájával ellátott címfedéllel, feliratozatlan, kissé sérült könyvgerinccel, tiszta belívekkel, feliratos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Havonta két száma jelent meg, de voltak összevont lapszámok is. Nagy hatású lap volt, annak ellenére, hogy alacsony példányszámban jelent meg. Célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, így szembefordult a félfeudális ország epigonizmusba süllyedt irodalmával. A 19. század végi új stílusirányzatokat ugyanúgy segítette az érvényesülésben, mint a nyugati modern irodalom legfrissebb törekvéseit. Óriási ellenállásba ütközött a konzervatívok részéről, de neves képviselői meg tudták védeni a lapot, ami még az első világháborút is túlélte. A lap alapításáról Fenyő Miksa a következőket írta: „A Nyugat nem légüres térben jött létre, vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal Kávéházban Osvát Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak. Nem. A történetírónak messzebbre kell visszanyúlnia, s képet írni azokról a múlt század végén, a század elején megvolt politikai, kulturális és szociális viszonyokról, melyek determinálták a Nyugat létrejöttét, – még ha ez a kép nem is rajzolódott ki teljes világossággal a Nyugat alapítói előtt.” Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is elismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anyagiakat Hatvany biztosította – nem utolsó sorban a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) mecenatúrája révén.
Tartalom
A politika mögül:Ignotus: Reakció és radikalizmus
Berkes Imre: A halott ember felesége (Novella
Havas Gyula: Versek
Barna József: Morfeusz ószeresnél (Novella)
Bölöni György: A dzsentri a mérlegen
Térey Sándor: Versek
FIGYELŐ:
Kürti Pál: Kassák Lajos
Dr. Ferenczi Sándor: A mese lélektanáról
Ignotus: Demokrácia Vissza
Tétel sorszám:
178
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
100.000 Ft
Licitek száma: 56
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |