Csók István (1865-1961): Báthory Erzsébet - színes rézkarc, papír 30,5 cm 23,5 cm

Életrajz

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
Festő. 1882-85 k. a bp.-i Mintarajziskolában tanult Székely Bertalan, Greguss János és Lotz Károly irányításával. 1886-87-ben a müncheni Képzőművészeti Akadémiára járt, ahol Löfftz és Hackl voltak a tanárai. 1880-ban a párizsi Julian Akadémián folytatta tanulmányait. Bouguereau és Robert Fleury voltak a mesterei. Közben J. Bastien-Lepage stílusában festette képeit. Ekkor készült "Krumplihámozók" c. alkotása, amelyet a Párizsi Szalon-ban dícsérő megemlékezésben részesítettek. 1890-ben visszatért Münchenbe, ahol az "Urvacsora" c. híres alkotása készült, amellyel a Párizsi Szalonban később aranyérmet nyert, 1894-ben pedig nagy állami aranyérmet Bécsben. 1895-96-ban a Dunántúlon festette a színes viseletű sokácokat. Ekkor már nyaranta a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1897-ben részt vett a nagybányai festők budapesti kiállításán. 1903-ban ismét Párizsba ment, ahol megfestette a "Műteremsarok" és a "Thámár" c. alkotásait. Az utóbbit 1911-ben a római nemzetközi kiállításon megvásárolta az Olasz állam. Olyan nagy sikert aratott, hogy a közoktatásügyi miniszter megvásárolta az Uffizi képtár számára Csók önarcképét. 1909-ben hazatérve Párizsból Wlassics Tibor portréjával aratott nagy sikert a Műcsarnokban, majd 1917-ben az USA-beli Pittsburgban. Ezért megkapta az állami nagy aranyérmet, 1911-ben. 1921-32 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1925-32 k. festette balatoni tájkép-ciklusát és kislányáról, Züzüről festett több művet, val. tájképeket, arcképeket, csendéleteket egybeolvasztó színdús kompozíciókat. A MIÉNK művészegyesület egyik alapító tagja volt. 1920-tól a Szinyei Társaságnak, 1949-től a Magyar Képzőművészek Egyesületének volt az elnöke. Öregkori művei közül a "Háború és Béke" című triptichonja jelentős (1951). 1948-ban, 1952-ben Kossuth-díjjal, majd kiváló művészi címmel tüntették ki. (ML, Éber) Vissza