Fehér Géza: Kanitz Fülöp Félix "A Balkán Kolumbusa" élete és munkássága 1829-1904
Élete és munkássága/1829-1904
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 201 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 201 oldal
| Sorozatcím: | A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2020-09-28 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1932, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvkiadó nyomtatása és kiadása, [1] t. + 201 p. + [4] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent kötet. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
Kanitz Fülöp Félix "A Balkán Kolumbusa" élete és munkássága 1829-1904. Írta: Fehér Géza.
Szerzői bevezetéssel megindított, 23 szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, lábjegyzetekkel, részletes tartalomjegyzékkel valamint a kötet képeinek és Kanitz Fülöp Félix munkáinak a jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomtatta Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Az előlapon tollal beírt, dátumozott tul. névbeírás látható.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott mintázattal gazdagon illusztrált, aranykeretes címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói bordó előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, megőrzött, szép, gyűjtői állapotban.
A kötet szerzője, Fehér Géza (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4.– Budapest, 1955. április 10.) magyar régész, szakíró. A budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, a debreceni egyetemen magántanári képesítést kapott. Szabadkán tanár, majd katonai szolgálatot teljesít. A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet munkatársa. Hazatérve Budapesten előbb középiskolai tanár, később a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének alkalmazottja. Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar–bolgár–török történeti kapcsolatokkal foglalkozik. Bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt több régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). A második világháború végén Isztambulba kerül, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tart, később a Topkapi Palota Múzeumban kap munkát. 1948-tól haláláig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
Kanitz Fülöp Félix "A Balkán Kolumbusa" élete és munkássága 1829-1904. Írta: Fehér Géza.
Szerzői bevezetéssel megindított, 23 szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, lábjegyzetekkel, részletes tartalomjegyzékkel valamint a kötet képeinek és Kanitz Fülöp Félix munkáinak a jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomtatta Franklin-Társulat Nyomdája Budapesten.
Az előlapon tollal beírt, dátumozott tul. névbeírás látható.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott mintázattal gazdagon illusztrált, aranykeretes címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói bordó előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, megőrzött, szép, gyűjtői állapotban.
A kötet szerzője, Fehér Géza (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4.– Budapest, 1955. április 10.) magyar régész, szakíró. A budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, a debreceni egyetemen magántanári képesítést kapott. Szabadkán tanár, majd katonai szolgálatot teljesít. A konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet munkatársa. Hazatérve Budapesten előbb középiskolai tanár, később a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének alkalmazottja. Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar–bolgár–török történeti kapcsolatokkal foglalkozik. Bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt több régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). A második világháború végén Isztambulba kerül, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tart, később a Topkapi Palota Múzeumban kap munkát. 1948-tól haláláig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.
Előszó
BEVEZETÉS. Magyarország földrajzi helyzete megszabta lakosainak világtörténelmi hivatását, s a Közép-Duna és a Tisza vidékein megtelepedett népek közül a magyar volt az első és a magyar maradt... TovábbElőszó
BEVEZETÉS. Magyarország földrajzi helyzete megszabta lakosainak világtörténelmi hivatását, s a Közép-Duna és a Tisza vidékein megtelepedett népek közül a magyar volt az első és a magyar maradt mindvégig az, amelyik meg tudott felelni ennek a hivatásnak. Ez még a Nyugat szempontjából sem csak az volt a múltban,-amire a legtöbbet hivatkoznak -, hogy a magyar nemzet védte Európát a török veszedelem ellen, hanem az, hogy a magyarság államalakítása konszolidált viszonyokat teremtett a mai hazában, a népek országútján. Ahonnan addig folytonosan váltakozó - itt megtelepedett vagy átvonuló - barbár rajok betörése fenyegette a Nyugatot, ott állandó állam alakult, amelyen megakadtak a népvándorlás népei. A magyar állam gátján megtörtek a népvándorlás összes hullámai, s így nem boríthatták el Nyugat-Európát. De van a magyarságnak a maga és a Balkán szempontjából is fontos világtörténelmi hivatása, szintén éppen hazánk földrajzi helyzeténél fogva: az, hogy a Nyugat kultúráját a maga képére gyúrva átadja a Balkánnak, hogy a Balkán népeinek szellemi és matériális kultúrában vezetője legyen. A magyarság csak akkor tölti be igazi történelmi hivatását, s teljesíti kötelességét önmagával szemben is, ha most is vállalja ezt a szerepet. A magyar tudománynak, művészetnek, iparnak és kereskedelemnek kellene a vezető szerepet vinni a balkáni országokban, ez a munka megérdemli azt, hogy nemzeti erőink jórészét lekösse. S mi a helyzet? Most, amikor a legerősebben kellene dolgoznunk a Balkánon, most, amikor kultúrális kapcsolatainkat ki kellene építenünk s evvel biztosítanunk, elősegítenünk iparunk és kereskedelmünk elhelyezkedését ott, sokkal kevesebb szervezet foglalkozik a balkáni országokkal, mint a legjelentéktelenebb nyugati államokkal. VisszaTartalom
Bevezetés 5I. rész.
Tanulmányai 13
A kutató. Utazások 21
Szerbiai utazásai 23
Bulgáriai utazásai 47
1. A bolgár egyházi kérdés. Kanitz szerepe ebben a kérdésben 50
2. A tatárok és a cserkeszek Bulgáriában. A bolgár kivándorlás és az oroszellenes hangulat 66
3. A politikai felszabadulási mozgalom szervezése. A bolgár intelligencia hangulata Kanitz utazásai idejében 69
4. Kanitz szerepe a bolgár kérdésben. Utazásainak fáradságos
és veszélyes volta 73
5. A «Donau-Bulgarien und der Balkan» című munkája 91
6. A bolgár nép harca a szabadságért. Andrássy, Kanitz és a
bolgárok 100
7. Bulgária felszabadulása 116
8. A bolgárok hálája Kanitz iránt. Kanitz és az orosz-bolgár
kérdés 125
Az utolsó húsz esztendő. Szerbiára vonatkozó összefoglaló munkák.
1883-1904 135
Befejezés 143
II. rész.
Kanitz munkásságának tudományos értéke 147
Kanitz mint geográfus 150
Kanitz mint régész 160
Kanitz mint etnográfus 169
Függelék: Kanitz mint művészettörténész. Írta: Mavrodinoff Miklós,
a bolgár Nemzeti Múzeum szépművészeti osztályának vezetője 179
KÉPEK JEGYZÉKE.
Kanitz Fülöp Félix. Teodorovics Istvánnak a belgrádi nemzeti múzeum
számára 1897-ben festett képe.
Kanitz Fülöp Félix. Bálgarski Naroden Kalendar za 1874. 33. lap.. 17
Kanitz szerbiai utazásai. Kanitz, Serbien térképmelléklete 22
1. Uzsica vára. Kanitz, Serbien *130 27
2. Szerb jegyespár. Kanitz, Serbien 38 * 33
3. Régi szerb ítélkezés. Kanitz, Serbien *244 35
4. Raska. Kanitz, Serbien *198 37
Kanitz bulgáriai utazásai. Kanitz, Donau-Bulgarien I. térképmelléklete 48
5. «Ami Boué» vizesés. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 225 51
6. A zgorigrádi defilé. Kanitz, Donau-Bulgarien II. *324 53
7. A kaloferi szoros. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 228 55
8. A trojáni kolostor. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 210 59
9. A panaszok átadása. Kanitz, Donau-Bulgarien I. *104 71
10. Egy deliormáni török falu kupaktanácsa. Kanitz, Donau-Bulgarien
III. *247 77
11. Belogradcsik vára. Kanitz, Donau-Bulgarien I. *262 79
12. A «Dobrudzsa-láz»-ban gyötrődő Kanitzot viszik Szilisztrába. Kanitz,
Donau-Bulgarien III. *256 83
13. A lovecsi piactér. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 143 89
14. Ruszcsuk. Kanitz, Donau-Bulgarien
15. Trevnai paszománykészítő műhely. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 127 97
16. Tárnovo. Kanitz, Donau-Bulgarien II. *40 127
17. Szófia 1877-ben. Kanitz, Donau-Bulgarien II. *222 129
18. A Szveti-Nikola-szoros. Kanitz, Donau-Bulgarien I. *186 155
19. Nikopolisz romjai. Kanitz, Donau-Bulgarien II. *70 163
20. Bolgár öntöző apparátus. Kanitz, Donau-Bulgarien I. 221 171
21. A bélai Jantra-híd. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 32 173
22. Bolgár hídépítő technika. Kanitz, Donau-Bulgarien II. 33 174
23. Ravanica monostor. Kanitz, Serbien *30.. 189 Vissza
Tétel sorszám:
107
Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
56.200 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |