Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (Könyvnapon dedikált példány)
Szerző
Márai Sándor
Pantheon-kiadás
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 315 oldal
Sorozatcím: |
Az uj magyar regény
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
18 cm x 13 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2020-09-28 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1934], Pantheon kiadás (Tolnai Nyomda, Bp.), 315 p. + [5] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Az uj magyar regény c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Egy polgár vallomásai. Írta: Márai Sándor.
A címlapon a szerző, Márai Sándor tollal beírt, névre szóló, könyvnapi dedikációja olvasható: "C. E. alpolgármester úrnak tisztelő híve Márai Sándor 1934. Könyvnap".
A szerző megjelent munkáinak egész oldalas, keretes, korabeli reklámoldalával, valamint kötetvégi, korabeli, egész oldalas, keretes hirdetésekkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Tolnai Nyomda Budapesten.
Kiadói foltos, kopott, kissé meggyengült egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, sérült, hiányos előzéklappal, feliratozott, tollvonást tartalmazó előlappal, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Márai Sándor (Kassa, 1900. április 11. – San Diego /USA/ 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. A polgári világ és a polgári regény magyar nagymestere, a polgárság érzésvilágának, "külső és belső életének, reményeinek és reményvesztéseinek, bonyolult lelki tükrének" emlékezetes megszólaltatója. Termékeny, kiforrott stílusú szerző. Gazdag életműve egyéni tragédiája és kényszerű vándorlásai ellenére is teljesnek mondható. Sikeres, örökzöld regényei ma is elevennek és időtállónak bizonyulnak. Írásainak modern nyelvezete, kifinomult lélekábrázolásai és remek cselekménybonyolítása miatt a magyar irodalom kiemelkedő nagyságai közé tartozik.
Előszó
Részlet a könyvből:
Kétemeletes ház mindössze tucat akadt a városban: az, amelyben laktunk, a két honvédkaszárnya s még néhány középület. Később megépítették a hadtestparancsnokság palotáját, az...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Kétemeletes ház mindössze tucat akadt a városban: az, amelyben laktunk, a két honvédkaszárnya s még néhány középület. Később megépítették a hadtestparancsnokság palotáját, az is kétemeletes volt, s villanyos felvonó is járt benne. De ez a mi házunk, a Fő uccán, igazán nagyvárosi háznak tetszett, valóságos bérház volt, kétemeletes, széles homlokzatával, tág kapualjával, széles lépcsőivel - szélhuzat járta ezt a lépcsőházat, a vásárosok délelőttökön át tanyáztak a lépcsőkön, halina-ködmönükben, birkabőrsapkásan, szalonnáztak, pipáztak és köpködtek, - s minden emeletről hosszú ablaksor, tizenkét ablak bámult az uccára. Az első emeleti lakásokhoz, így a miénkhez is, keskeny erkélyt építettek, melyeknek vaskorlátját nyáron megraktuk földes ládákba ágyazott muskátlifüzérrel. ("Csinosítsd városodat!" - ez volt a jelszó, s egyesület is alakult a nemes ötlet szorgalmazására, a Városszépítő Egyesület.) Nagyon szép, s főként tekintélyes ház volt; az első igazán "modern" háza városban, nyers, vörös téglából épült homlokzata is, az építész teleragasztotta gipszcifraságokkal az ablakok alját, s általában, beleépített mindent, amit a századvégi építész becsvágya ilyen vadonatúj bérházra ráaggathatott...
Vissza