Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya vagy is a dámák diadalma a farsangon (Ez a példány Márai Sándor részére készült! Számozott, névre szóló példány)
Furcsa vitézi versezet négy könyvben 1799
Hungária Könyvek
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 141 oldal
Kiadói félvászon kötés , 141 oldal
| Sorozatcím: | Hungária Könyvek |
|---|---|
| Kötetszám: | 10 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2020-09-28 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], 1943, Hungária Nyomda, 141 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Névre szóló [Márai Sándor író részére készült], számozott példány. Hungária Könyvek No.: 10. kötete.
Dorottya vagy is a dámák diadalma a farsangon. Furcsa vitézi versezet négy könyvben [egy kötetben] 1799.
"A szöveget és magyarázatokat Toldi Ferenc, Harsányi István - dr. Gulyás József és a Franklin Társulat kiadásai alapján Vajna János ellenőrizte. Készült a Hungária nyomdában 1943 őszén, Bodoni antikva betűkből, Divéky József eredeti fametszeteivel. A bordás antiknyomó papírost a Molnár Gyula cég szállította." Ez a 415. számú példány Márai Sándor részére készült.
Előbeszéddel, az előbeszéd elöljáróbeszédével, jegyzetekkel, valamint a csillaggal jelölt sorok jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomtatta a Hungária Nyomda.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, barna, merített papíros, kiadói előzéklapokkal, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó költője. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte fel, de a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét. A "Dorottya" egy komikus eposz, amit az író 1798–1799 telén írt. Először 1804-ben jelent meg kb. félezer példányban Nagyváradon. Később 1808-ban és 1817-ben Bécsben is megjelenik gyűjteményes kiadványok keretében. Az azóta eltelt évszázadokban sokszor, különféle formában is megjelenik. A szerző felhasználja a klasszikus eposz kellékeit vidám, ugyanakkor tanulságos történetének előadásához. A négy könyv egy farsangi bál napját mutatja be szakaszokra bontva. Az első könyv az ebédig történteket mondja el, ahol a vendégsereg gyülekezik, készülődik a mulatságra. A második könyvben az estéig történtek olvashatók, ahol Dorottya, az idős, csúnyácska és fogatlan hajadon a gúny tárgyává válik. A harmadik könyvben, éjfél előtt Dorottya bosszút áll a gúnyolódókon, és kitör az igazi csetepaté. A negyedik könyv az éjfél utáni eseményeket meséli el, ahol a hadakozás után kibékülnek a meghívott vendégek, Dorottya megszépül és férjhez is megy.
Dorottya vagy is a dámák diadalma a farsangon. Furcsa vitézi versezet négy könyvben [egy kötetben] 1799.
"A szöveget és magyarázatokat Toldi Ferenc, Harsányi István - dr. Gulyás József és a Franklin Társulat kiadásai alapján Vajna János ellenőrizte. Készült a Hungária nyomdában 1943 őszén, Bodoni antikva betűkből, Divéky József eredeti fametszeteivel. A bordás antiknyomó papírost a Molnár Gyula cég szállította." Ez a 415. számú példány Márai Sándor részére készült.
Előbeszéddel, az előbeszéd elöljáróbeszédével, jegyzetekkel, valamint a csillaggal jelölt sorok jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomtatta a Hungária Nyomda.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, barna, merített papíros, kiadói előzéklapokkal, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó költője. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte fel, de a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét. A "Dorottya" egy komikus eposz, amit az író 1798–1799 telén írt. Először 1804-ben jelent meg kb. félezer példányban Nagyváradon. Később 1808-ban és 1817-ben Bécsben is megjelenik gyűjteményes kiadványok keretében. Az azóta eltelt évszázadokban sokszor, különféle formában is megjelenik. A szerző felhasználja a klasszikus eposz kellékeit vidám, ugyanakkor tanulságos történetének előadásához. A négy könyv egy farsangi bál napját mutatja be szakaszokra bontva. Az első könyv az ebédig történteket mondja el, ahol a vendégsereg gyülekezik, készülődik a mulatságra. A második könyvben az estéig történtek olvashatók, ahol Dorottya, az idős, csúnyácska és fogatlan hajadon a gúny tárgyává válik. A harmadik könyvben, éjfél előtt Dorottya bosszút áll a gúnyolódókon, és kitör az igazi csetepaté. A negyedik könyv az éjfél utáni eseményeket meséli el, ahol a hadakozás után kibékülnek a meghívott vendégek, Dorottya megszépül és férjhez is megy.
Előszó
Közönséges dolog az authoroknál elöljáró beszédet írni, de még közönségesebb az olvasóknál, azt soha el nem olvasni. Mind a kettőnek szintúgy okának kell lenni, mint annak, hogy a poeták... TovábbElőszó
Közönséges dolog az authoroknál elöljáró beszédet írni, de még közönségesebb az olvasóknál, azt soha el nem olvasni. Mind a kettőnek szintúgy okának kell lenni, mint annak, hogy a poeták ajánlólevelet írnak, a Maecenások pedig nem is válaszolnak rá. Lássuk tehát mind a kettőnek az okát. A könyvíró előbeszédet csinál, többnyire ezen két okból: 1. vagy sokat akar magáról az olvasóval elhitetni, hogy ő ezt a munkáját ennyi s ennyi esztendők alatt, éjjeli, nappali munkával, szorgos hivatal mellett is, ennyi s ennyi hiteles írókból, szakadatlan elmélkedéssel stb. dolgozta ki; ez Németországon charlatánságból, másutt igen csak kevélységből esik meg; 2. vagy alázza munkáját, csekélységét emlegeti, bocsánatot kunyorál s még is a végén a haláruló kofa módra húzalkodik a rongyos lelkű Zoilussal; ez még nagyobb kevélység az elsőnél, de talám gyakorlottabb is. Vissza
Tétel sorszám:
070
Kikiáltási ár:
40.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
65.200 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |