Latinovits Zoltán/Sulyok Mária: Amerikai Elektra (Sulyok Mária és Latinovits Zoltán által aláírt példány)
(A hazatérés - A hajsza -Hazajáró lelkek)/Drámai trilógia
Vígszínház
(Budapest)
Papír
, 2 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
30 cm x 21 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2020-03-29 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1963], Vígszínház (Pátria Nyomda, Budapest) 2 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Színművészek által többszörösen aláírt példány.
Amerikai Elektra. (A hazatérés - A hajsza -Hazajáró lelkek.) Drámai trilógia.(Színházi ismertető.)
A eredeti művet írta: Eugene O'Neill. Fordította: Ottlik Géza. Rendeztő: Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész.
A színházi ismertető szereposztást közlő oldalán: Sulyok Mária Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, valamint Latinovits Zoltán Jászai Mari-, Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész jól olvasható aláírása látható.
Az ismertető a Pátria Nyomdában nyomatott, Budapesten.
Két színnel nyomott kétoldalas színházi ismertető, tiszta oldalakkal, megkímélt, gyűjtői állapotban.
A korabeli sajtó hasábjin így méltatják a az előadást:"
Ohristine-t Sulyok Mária szenvedélye, méltósága avatja a dráma másik nagy alakjává. Nagyon mélyen és nagyon pontosan érti e tragédia igazságát: a Mannonok bűnét, azt a hazugságot, amely minden önzést, minden kicsinyességet, minden embertelenséget az erkölcsi igazságtevés látszatával akar elfedni. Az ítéletet, amely a Mannonokat az ő szavaival, de általános érvénnyel érinti, Sulyok Mária Christine-je a maga személyes vágyaival, fájdalmával és lázadásával gyúrja eggyé. Szenvedélyes kirobbanásai, félelem és fájdalom-formálta megroppanásai, ravaszkodó s egyben önmagát is megítélő küzdelme a menekülés lehetőségéért — nagy pillanatokkal gazdagította ezt az eseménydús.
Orint Latinovits Zoltán játssza. A beteg lélek tétovaságát, a bűnnel való elkötelezettséget idézi szug- gesztíven. Az ő alakítása érteti meg a nézővel, hogy itt, e háromezer évvel később született Eletetra-tragédiában már nem a patetikus szenvedély semmisít meg életeket, mint ama régiben. Itt már a neurózis öl, csak ez magyarázza a gyilkosságot, s az általa felidézett halál még mélyebbre szorítja Orint a belső romlás mocsárvilágába. Félelmetes pillanatai vannak a színpadon, kiváltképp az utolsó jelenetben, amikor a testvére iránti beteg szerelem tör ki a fegyelemnek már eddig is laza kötése alól" (Film Színház Muzsika, 1963. november 1.)
Előszó
1936-ban az amerika Eugene O'Neill Nobel díjat kapott a következő indoklással: "Az író nagy megjelenítő erejét, írói tisztességéért, jellemeinek mély érzelmi gazdagságáért, valamint a drámában...
Tovább
Előszó
1936-ban az amerika Eugene O'Neill Nobel díjat kapott a következő indoklással: "Az író nagy megjelenítő erejét, írói tisztességéért, jellemeinek mély érzelmi gazdagságáért, valamint a drámában megmutatkozó új és egyéni felfogásért."
O'Neill ma már a XX. század nagy klasszikusa, aki világirodalmi szintre emelte hazája drámairodalmát és új irányt mutatott az európai dráma fejlődésének is. Az Amerikai Elektra az író egyik legnagyobb szabású alkotása, melyért tulajdonképpen a Nobel díjat is kapta. A három részes hatalmas alkotást ihletője Aiszkülosz görög drámaköltő Oreszteia c. trilógiája. O'Neill műve cselekményébe és szerkezetében a klasszikus görög mintát követi, sőt az O'Neill-i hősök áradó szenvedélye, féktelen indulatai, komor méltóságuk, - ahogy tragikus vétkük következményeit és büntetésüket fogadják - mind a görög dráma termékenyítő hatását mutatják.
Vissza