Seneca, Lucius Annaeus: Keresztyen Seneca, az az Lucius Annaeus Seneca Munkáibol ki-szedegettetett, és XXXVIII. Részekre osztatott keresztyeni viragok

Tartalom

Azoknak Lajstroma, mellyek e' könyvecskébe foglaltattak.
I. rész. Egész életünk buzgósággal való megjobbitásárol 1
II. A' magánosságnak, és csendességnek szerelméről 3
III. A' halálrol való elmélkedésről 6
IV. Az ellenkező dolgoknak hasznos voltókrol 9
V. A' hivságos, és világi tudomány ellen 14
VI. Az embernek maga megesméréséröl 20
VII. A' lelki esméretnek mindennapi számvételéröl 22
VIII. A' rendeletlen indulatoknak meg-gyözéséröl 24
IX. Miképpen tartassék - meg mindenekkel a' békesség, és barátság 28
X. Az emberi nyomoruságrol való elmélkedésről 30
XI. A' jókkal való társalkodásnak kereséséröl, és a' rosszakkal való el-távoztatásárol 33
XII. Az embernek maga megtagadásárol 41
XIII. A' mennyei dolgokról való elmélkedésről 45
XIV. Az ellenkezöségek között való álhatatosságrol 48
XV. Az életnek rövid vóltáról 52
XVI. Az örök boldogság kivánságárol, és ez életnek nyomoruságárol 57
XVII. Mind a' szerencsés, mind a' szerencsétlen dolgokban egyenlö efendes elmével birni 64
XVIII. A' külső dolgoknak kivánásának el távoztatásárol 68
XIX. A' belső csendesség meg-szerzéséről 70
XX. Egyedül a' jóságos-cselekedet tészen boldoggá az életbe 74
XXI. Az időnek hasznos eltöltéséröl 84
XXII. Miképpen gyomláltassék ki a' haragnak gondossága 87
XXIII. Hogy az igaz szergénység nagy joknak szülője légyen 96
XXIV. Ez életnek nyomoru- és nyughatatlanságirol 104
XXV. Azoknak vakságokrol, kik ez életet gyönyörüségbe töltik - el 107
XXVI. Hogy az ember csupán cska az okossággal elöz meg minden teremtett-állatokat 114
XXVII. A' jóságos-cselekedetekkel fel-ékesitettetett szabad elmének méltóságárol 117
XXVIII. A' fösvénységtöl leg-több gonoszságra ösztönöztetnek az emberek 124
XXIX. Hogy az emberek nagyra becsüllik az alávaló dolgokat 128
XXX. A' bölcs ember az egész világnak ura 132
XXXI. Az elmének szépségével ékesittetett a' test 134
XXXII. Hogy az embereknek rolunk való helytelen itéleteket meg-kellessék vetni 136
XXXIII. A' részegségnek utálatosságárol 139
XXXIV. Az elme parancsolattyával, a' test szolgálattyával kell élnünk 142
XXXV. A' mi meg-jobbulásunkat az ellenkező dolgokba kell nevelni 145
XXXVI. A' kik szüntelen vétkekbe gyakorollyák magokat, azok levetkezték emberi természeteket 148
XXXVII. Miben állyon az embernek valóságos boldogsága 154
XXXVIII. A' vétkeket elöre ki kell irtani, minekelőtte az halál el érkeznék 157 Vissza