Erdő nincsen zöld ág nélkül

Szólások és közmondások

Szerkesztő

Sepsiszentgyörgy

'Imre Zsuzsánna: Erdő nincsen zöld ág nélkül ' összes példány

Kiadó:	Társ Kiadó
Kiadás helye:	Sepsiszentgyörgy
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	254 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	978-973-1723-14-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Még mielőtt az írásbeliség és tudomány trónt követelt volna magának, a mindennapi élet eseményeinek okai, összefüggései, az emberek tapasztalatai, bölcselmei szájról szájra, apáról fiúra hagyományozódtak, rövid, frappáns, belső ritmussal jelentkező állandósult szókapcsolatokban, melyekben ott volt az alapigazság, a közösségen belül kiforrott erkölcsi elvek esszenciája. Szavak, melyeknek külön-külön és együtt használva más volt az értelme, állandósult mondatok, melyek velősen, tömören, emlékezetesen fogalmaztak meg gyakorlati szabályokat, ítéleteket. Így születtek meg a szólások és a közmondások, melyeknek nagy része ma is eleven és használatos mindennapi beszédünkben, bár sok közülük idejét vesztette vagy népies zamata, hangulata miatt perifériára szorult. A szép magyar nyelvet beszélő ember azonban ma is színessé, zamatossá, közérthetővé teheti velük mondandóját, és ezt ugyanúgy hagyományozhatja tovább gyermekeire, mint annak idején eleink tették.
Eme nyelvi kincsestárból... Tovább

Tartalom

Amint szokik Pista, úgy cselekszik István	5
Gyermek, szülő	5
Az alma nem esik messze a fájától	11
Az anyja se ismerne rá	11
Az árnyékába sem léphet	12
Ártatlan, mint a ma született bárány	12
Hátrakötöm a sarkad	12
Kitöri a nyakát	12
Miből lesz a cserebogár!	12
Mintha a szájából köpte volna ki	13
Nézd meg az anyját, úgy vedd el a lányát	13
Nincs otthon a macska, cincognak az egerek	13
Pórázon tartja	13
Ráncba szedi	14
Sírás lesz a vége	14
Szeme fénye	14
Úgy bánik vele, mint a hímes tojással	14
Becsüld meg magadat, ember lesz belőled!	15
Ember, ifjúság, öregség, élet, halál	15
Addig hajlítsd a vesszőt, míg fiatal	21
Addig üsd a vasat, amíg meleg	21
Aki másban bízik, nádra támaszkodik/Aki másban bízik, könnyen csalatkozik	21
A látszat csal	22
Amilyen a madár, olyan a szólása	22
Árnyékáért becsüljük a vén fát	22
Ember tervez, isten végez	22
Fabatkát sem ér	23
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát	23
Lassan mennek messzire	23
Nehéz a vén rókát meglőni	23
Más fából faragták	23
Öregember nem vénember	24
Ha a szeretet elmúlt, sohasem volt igaz	25
Szerelem, házasság, asszony	25
Ami a szívén, az a száján	28
A szeme se áll jól	28
Egekig magasztalja	29
Két dudás nem fér meg egy csárdában	29
Kinek a pap, kinek a papné, kinek a fia, kinek a lánya	29
Kiteszi a lelkét	29
Megtalálja a zsák a foltját, ecetes korsó a dugóját	30
Minden lében fakanál	30
Nem fér a begyében	30
Nem terem minden bokorban	30
Nincsen rózsa tövis nélkül, nincs szerelem bánat nélkül	30
Piros, mint a rózsa/Szép, mint a rózsa	30
Sok lúd disznót győz	31
Tenyerén hordja	31
Mindenütt jó, de legjobb otthon	32
Otthon, rokonság, szomszédság	32
Ahány ház, annyi szokás	35
Az sem jobb a Deákné vásznánál	35
Ismerem, mint a tenyeremet	35
Közös lónak túros a háta	35
Minden ember a maga lovát dicséri	36
Minden kakas úr a maga szemétdombján	36
Mindenki a maga háza előtt seperjen!	36
Mindenütt jó, de legjobb otthon	36
Nem ettünk cseresznyét egy tálból	36
Rossz szomszédság török átok	37
Barátod vize édesebb az ellenség mézénél	38
Barát, ellenség	38
A jó szó nem kerül pénzbe	41
Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók	42
Akit a kígyó megmar, az még a gyíktól is fél	42
Amilyen a kérdés, olyan a felelet	42
Az egyik tizenkilenc, a másik egy híja a húsznak	42
Bajban ismerjük meg a barátot	42
Egy húron pendülnek/ Kezet foghatnak	43
Egyik kutya, másik eb	43
Itt vagyok, ragyogok, mint a fekete szurok!	43
Jótett helyébe jót várj	43
Kéz kezet mos	43
Kígyót melenget a keblén	43
Közel van a tűzhöz	44
Kutya-macska barátság	44
Le a kalappal előtte!	44
Madarat tolláról, embert barátjáról	44
Nem hagyom magam orromnál fogva vezetni	45
Nem ennék vele egy tálból cseresznyét	45
Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal	45
Össszerúgták a patkót	45
Ritka madár a jó barát	46
Ritka, mint a fehér holló	46
Rossz szemmel néz	46
Saját magának ellensége	46
Sok jó ember kicsi helyen is elfér	46
Jó útitárs a tudomány	47
Tanulás, tudás, tudatlanság	47
Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal!	50
Aki tanul, halad, a hanyag elmarad	51
Amit Jancsi meg nem tanult, János lakol érte	51
Annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez	51
A türelem rózsát terem	51
Azt se tudja, hogy eszik-e vagy isszák	52
Azt sem tudja, mi fán terem	52
Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű	52
Egyik fülén be, a másikon ki	52
Fő a fejem	52
Kétszer mérj, egyszer vágj!	53
Minden pap holti tanul/A jó pap is holtig tanul	53
Nem fér a fejembe	53
Nem látja a fától az erdőt	53
Rövid az esze	53
Tanulj, tinó, ökör lesz belőled	54
Úgy lepereg róla, mint a falra hányt borsó	54
Világos, mint az egyszeregy	54
Okosság vezérli az egész világot	55
Ész, értelem, bölcsesség, okosság	55
Az okosabb enged	59
Fején találta a szeget	60
Ha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna	60
Helyén van az esze	60
Más kárán tanul az okos	60
Megáll az ember esze	60
Ravasz, mint a róka	61
Többet ésszel, mint erővel	61
Túljár az eszén	61
Úgy vág az esze, mint a borotva	61
Bolond lyukból bolond szél fúj	62
Butaság, ostobaság	62
Bolondot csinál belőle	66
Bolond lyukból bolond szél fúj	66
Egy bolond százat csinál	67
Elvesztette az eszét	67
Fejjel megy a falnak	67
Fel nem érem ésszel	67
Olyan buta, mint az ökör	67
Olyan okos, mint a tordai kos	67
Palira vette	68
A szorgalom hatalom	69
Munka, szorgalom, fáradtság, jutalom, pihenés	69
A munka nem szégyen	72
Azt a lovat ütik, amelyik jobban húz	73
Ég a keze alatt a munka	73
Gyakorlat teszi a mestert	73
Húzza az igát	73
Hamar munka ritkán jó	73
Jó munkához idő kell	73
Ki korán kel, aranyat lel	74
Kilóg a nyelve	74
Ki mint vet, úgy arat	74
Lassú víz partot mos	74
Megállja a helyét	74
Mindent lehet, csak akarni kell	74
Nem bír vele lépést tartani	75
Nincs olyan nagy hegy, melyet idővel el ne lehetne hordani	75
Nyugtával dicsérd a napot!	75
Úgy húz, mint az igásló	75
Úgy megy, mint a karikacsapás!	75
Heverő ember a szerencséjét is elheveri	76
Tétlenség, henyélés, restség, lustaság, munkakerülés	76
A dolog nem szégyen	79
Aki nem dolgozik, ne is egyék!	79
Az ördögnek adta a lelkét	80
Áll, mint egy rakás szerencsétlenség	80
Áll, mint szamár a hegyen	80
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra	80
Későn ébredtem fel	80
Kifelé áll a rúdja	81
Kifelé áll a szekere rúdja	81
Ki mint vet, úgy arat	81
Lopja a napot	81
Nem akarásnak nyögés a vége	81
Tátja a száját	82
Toporog, mint a lúd a jégen	82
Úgy megy, minta csiga	82
Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön	82
Fazekas a korongról, varga a kaptafáról beszél	83
Mesterség, foglalkozás	83
A kakassal ébred, de nem fekszik a tyúkkal/Éjt napot eggyé tesz /Látástól vakulásig	86
Aranyból van a keze	86
Előre iszik a medve bőrére	87
Előre iszik a róka bőrére	87
Minden hájjal megkent	87
Nagy fába vágta a fejszét	87
Ne igyál előre a medve bőrére!	87
Olyan egyszerű, mint egy pofon	88
Úgy készül, mint a Luca széke	88
Ki mint vet, úgy arat	89
Állattenyésztés, fölművelés, évszakok, időjárás	89
Aki nyáron nem gyűjt, télen keveset fűt	94
Ki kevéssel be nem éri, az a sokat nem érdemli/Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli	94
Markolj csak keveset, de azt jól megszorítsd/Ne a földet, hanem a munkát szaporítsd!	94
Mosdik a macska eső lesz	95
Rájár a rúd	95
Nyúl agarat, szúnyog madarat nem örömest lát	96
Állatvilág	96
Alamuszi macska nagyot ugrik	99
Alamuszi macskának ne higgyj!	99
Alázatos, mint a pap macskája	99
A macska rúgja meg!	100
Annyian voltak, mint a sáska	100
Annyi a pénze, mint a halnak	100
Annyit ért hozzá, mint ökör az ábácáhez	100
A szamár is okos néha	100
Bőg, mint a vadszamár	101
Csigaparipán jár	101
Csökönyös, mint a szamár	101
Ebül gyűlt marhának farkas a gazdája	101
Egy marhának is sok volna	101
Elhányta már a csikófogát	101
Előbb ól kell, aztán malac	102
Eltalálta szarva közt a tőgyit	102
Erős, mint a medve	102
Éhes, mint a molnár csirkéje	102
Farkát csóválja, mint a róka	102
Fut, mint a nyúlt	102
Fürge, mint a nyúl	103
Ha malacot ígérnek, zsákkal forgolódj	103
Hatökrös gazda	103
Hátán háza, kebelén kenyere, mint a csigának	104
Hogy a rák a vetésre ne menjen	104
Játszik vele, mint macska az egérrel	104
Jobb ma egy malac, mint holnap egy ökör	104
Kicsalná a tehénből a borjút	104
Kicsiny az ól, nagy a disznó	105
Kinyílt a szeme, minta csipás macskának	105
Kiugratta a nyulat a bokorból	105
Kövér, mint Márton lúdja	105
Letörték a sazrvát	105
Méga bolhacsípést sem szenvedheti	105
Mérges, mint a pulyka	106
Ne legyetek, mint a kutyák, hanem mint a disznók	106
Nem adnám egy zsák malacért	106
Nem lehet egy rókáról két bőrt lehúzni	106
Olyan, mint a nyúzott macska	106
Olyan a szeme, mint a sasnak	106
Olyan lyukas, hogy kilenc macska sem fogna benne egy egeret	107
Papucsért a bárányt el ne veszítsd	107
Pislog, mint a rimóci nyúl	107
Rövid, mint a nyúl farka	107
Sasnak sas a fia	107
Sunyít, mint a nyúlt/Lapít, mint a nyúl	108
Szabad, mint a madár	108
Szapora, mint a nyúl	108
Talpra esik, mint a macska	108
Törleszkedik, mint a macska/Hízeleg, mint a macska	108
Tudatlan, mint a szamár	109
Úgy alszik, mint a nyúl	109
Úgy jár, mint az ólommadár	109
Vén róka	109
Veres nadrág a kutyának, maga kereste magának	109
Vörös, mint a főtt rák	110
Erdő nincsen zöld ág nélkül	111
Növényvilág	111
Zabot ne kérj szamártól!/Az erdőbe fát, a tóba vizet vinni nem szoktak	115
Egy fa nem erdő/Egy fecske nem csinál nyarat	115
Eső után köpönyeg	115
Hajlik, mint a fűzfavessző	116
Kemény, mint a dió	116
Májusi eső aranyat ér	116
Nem zörög a falevél, ha a szél nem fújja/Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja/A kémény nem füstöl magától	116
Rossz fát tett a tűzre	116
Mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki	117
Szegénység, gazdagság, pénz, vagyon	117
A cérna is ott szakad, ahol a legvékonyabb	123
Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér!	123
Az éhség a legjobb szakács	123
Egyszer hopp, másszor kopp/Hol van, hol nincs	123
Ha ló nincs, a szamár is jó	124
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok	124
Ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli/Ki a garast nem becsüli, a forintot nem érdemli	124
Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli	124
Kicsúszott a lába alól a talaj	124
Kihúzták a párnát a feje alól	124
Könnyű a szegényt kinevetni	125
Lesz még nekünk lágy kenyerünk	125
Lesz még szőlő, lágy kenyér	125
Nem a ruha teszi az embert	125
Nem mind arany, ami fénylik	125
Nem szégyen a szegénység	126
Nesze semmi, fogd meg jól!	126
Nyakába veszi a világot	126
Pácban van	126
Pénz beszél, kutya ugat!/A pénz mindent megold/A pénzzel vásárolsz, ügyet intézel	127
Rázza a rongyot	127
Se inge, se gatyája	127
Szegény embert az ág is húzza	127
Szegénynek a szerencséje is szegény	128
Több nap, mint kolbász	128
Vergődik, mint parton a hal	128
Ha nincs igazság, elveszett a világ	129
Igazság, hazugság	129
A csillagot is letagadja az égről	131
A fehéret is feketének mondja	131
Akinek nem igen, ne vegye magára	131
A nyelvét köszörüli	131
Az egyenes út a legrövidebb	131
Az orra alá dörgöli	132
Égre-földre esküszik	132
Farkasszemet néznek	132
Kerüli, mint macska a forró kását	132
Kiugratta a nyulat a bokorból	132
Köti az ebet a karóhoz/Nem enged a huszonegyből	133
Legjobb az egyenes út	133
Letagadja az Istent is az égből	133
Levette a lábáról	133
Maga alatt vágja a fát	133
Meghalt Mátyás király, oda az igazság!	133
Napnál is világosabb	134
Nyelvén a szíve	134
Nyílt kártyákkal játszik	134
Port hint a szemébe	134
Sarkára állott	134
Sarokba szorították	135
Szamárbőgés nem hallatszik az égig	135
Tiszta, mint a nap/Tiszta, mint az arany	135
Úgy hazudik, mintha olvasná	135
Világos, mint a vakablak	135
Legnagyobb tisztesség a becsület	136
Csalás, lopás, büntetés	136
A lónak négy lába van, mégis megbotlik	140
A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát/Könnyebb a hazu embert megfogni, mint a sánta kutyát	141
Az orrára kopppint	141
Ami késik, nem múlik	141
Addig jár a korsó a kútra, míg a nyaka törik	141
Bottal üthetik a nyomát	142
Cseberből vederbe	142
Enyves a keze	142
Égbekiáltó vétek	142
Hátra van még a feketeleves	142
Kecskére bízza a káposztát	142
Ki mit főzött, egye meg	143
Ki szelet vet, vihart arat	143
Kölcsönkenyér visszajár	143
Kutyából nem lesz szalonna	143
Megégeti a kezét/Megégeti a száját	143
Megissza a levét	144
Mindenki a maga bőrét viszi a vásárra	144
Nagy port vert	144
Nem szeretnék a bőrében lenni	144
Lába kelt	144
Pálcát tör	144
Ne szólj szám, nem fáj a fejem!	145
Szóbeszéd, pletyka, irigység, rágalom	145
A falnak is füle van	153
A fülén fekszik	153
A kémény nem füstöl magától	153
Akkor felelj, ha kérdezek	153
A szájába adja a szót	153
Amelyik kutya ugat, az nem harap	153
A légynek se árt	154
Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó/Ígérni könnyű, megtenni nehéz	154
Betömi a száját	154
Csípős a nyelve	164
Falnak beszél	154
Foghegyről beszél	155
Hallgass szám, nem fáj a fejem!	155
Hallgatni arany, beszélni ezüst	155
Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!	155
Hallgat, mint a sír	155
Hetet-havat összehord/Üres hordó jobban kong/Üres hordó nagy hangot ad/Se hossza, se vége	156
Hogy el nem kopik a nyelve!	156
Jobb, ha irigye van az embernek, mint szánója	156
Jár a szája, mint az üres malom	156
Kérdés nélkül csúnya a felelet	157
Keserű a szája íze	157
Kimutatja a foga fehérjét	157
Kiszaladt a száján/Kicsúszott a száján	157
Lakat van a száján	157
Megégeti a száját	158
Minden lében kanál	158
Nagyobb a füstje, mint a lángja	158
Nagy feneket kerít neki	158
Nem áll meg benne a szó	158
Ne szólj szám, nem fáj fejem!/Hallgass szám, nem fáj fejem!	159
Nem tesz lakatot a szájára	159
Nyelvére veszi	159
Ökröt szarvánál, embert szavánál	159
Se füle, se farka	160
Szájára vesz	160
Számból vette ki	160
Szép szóval nem lehet madarat fogni	160
Szemtelen, mint a piaci légy	160
Süket fülekre talált	161
Tudja, honnan fúj a szél	161
Verekedő pásztorok közt búcsút ül a farkas	162
Harag, cívódás, pereskedés	162
Az ingét is lehúzza róla	164
A kákán is csomót keres	164
A seb beforr, de a helye megmarad	165
Aki másnak vermet ás, maga esik bele	165
Átesett a ló másik oldalára	165
Cserbenhagyta	165
Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el!	166
Két malomban őrölnek	166
Kígyót, békát rákiabál	166
Lecsapott rá, mint a héja	166
Más szemében meglátja a szálkát, a magáéban nem veszi észre a gerendát	166
Mindenbe beleüti az orrát	166
Nem kötöm az orrodra	167
Ördög bújt belém	167
Rosszban töri a fejét	167
Sarkára lép	167
Szedd össze a sátorfádat!	168
Túllő a célon	168
Annyit él az ember, amennyit örömmel él	169
Öröm, nevetés, bánat, sírás	168
Az nevet legjobban, aki utoljára nevet	171
Eltört a mécses	171
Itatja az egereket	172
Lógatja az orrát	172
Majd kiugrott a bőréből	172
Madarat lehetne fogatni vele	172
Mosolyog, mint a vadalma	173
Nem fér a bőrében	173
Hol öt-hat ember jóllakik, a hetedik sem marad éhen	174
Étel, vendégség, lakoma	174
Annyit eszik, mint egy madár	176
Éhes, mint a farkas	177
Cigányútra ment	177
Éhes csikó abrakkal álmodik	177
Jó bőrben van	177
Magától is sajnálja, amit megeszik	177
Megadja a savát-borát	177
Rossz bőrben van	177
Megnyalja a száját	178
Úgy lenyelte, mint kacsa a nokedlit	178
Úgy eszik, mint a farkas	178
Úgy jóllakott, mint a duda	178
Teli pohár, üres tanács	179
Bor, italozás	179
A jó borba rossz is van merítve	182
Borral mosdik, kolbásszal törülközik	182
Jó káposzta, rossz bor	182
Kidőlt a sorból	182
Az egészség ízét a betegség adja	183
Egészség, betegség	183
Egészséges, mint a makk	186
Legdrágább kincsünk az egészség	186
Olyan, mint a nádszál	186
A szerencse forgandó	187
Szerencse, szerencsétlenség, remény	187
Égnek áll a haja	191
Derült égből villámcsapás	191
Farkasverembe esett	191
Írmagja sem maradt	191
Járt utat járatlanért el ne hagyj!	191
Két szék közt a földre kerül/Hoppon marad	191
Ma nekem, holnap neked	192
Nem azé a madár, aki meglátja, hanem aki megfogja/Nem azé a nyúl, aki kergeti, hanem aki megfogja	192
Talpra esik, mint a macska	192
Embernél szándék, Istennél ajándék	193
Ajándék, bőkezűség, fösvénység, pazarlás, takarékosság	193
A lelkét is odaadná	195
Ajándék lónak ne nézd a fogát!	195
Fogához veri a garast	195
Ha lúd, legyen kövér	195
Isten fizesse meg!	196
Nem adnám a világ minden kincséért sem!	196
Tűz próbálja meg a vasat	197
Bátorság, gyávaság, félelem	197
Az egérlyukba is bebújna	198
A harag nem szül jót/A harag rossz tanácsadó/A mai haragot hagyd holnapra	198
Azt se tudja, fiú-e vagy leány	198
A nevét se tudja, úgy megijedt/Úgy megijedtem, hogy a nevemet se tudtam	199
Elhúzta a nótáját	199
Fát vágnak a hátán	199
Fogat fogért/Szemet szemért, fogat fogért/Kölcsönkenyért visszajár/Jön még a kutyára dér/Nem viszi el szárazon/Szeget szeggel	199
Félti az irháját	200
Gyáva, mint a nyúl	200
Inába szállt a bátorsága	200
Helyén van a szíve	200
Jobb félni, mint megijedni	200
Jön még a kutyára dér!	200
Kemény fából faragták	201
Olyan fehér, mint a fal	201
Ordít, mint a fába szorult féreg	201
Reszket, mint a nyárfa levele	201
Lapít, mint a nyúl	201
Szégyen a futás, de hasznos	202
Úgy alszik, mint a nyúl	202
Nem az a legény, aki üt, hanem az, aki állja	202
Úgy fél tőle, minta tűztől	202
Vásárra viszi a bőrét	202
Jobb egy béke száz hadnál	203
Béke, háború	203
Emberére akadt	205
Akkor is, ha ég-föld összeszakad!	206
Lassú víz partot mos	206
Ne bízd farkasra a bárányt!	206
Úgy táncol, ahogy húzzák a nótáját	206
Meghalt Mátyás király, oda az igazság	207
Király, elnyomás, hatalom	207
Annyian voltak, mint a sáska	210
Az isten nem ver bottal	211
Egyszer volt Budán kutyavásár	211
Fejébe szált a dicsőség	211
Isten ellen való vétek	211
Magasan hordja az orrát	211
Más malmára hajtja a vizet	211
Minden kakas úr a maga szemétdombján	212
Több is veszett mohácsnál	212
Ritka madárnak kedves a kalitka	213
Nép, haza, szabadság	213
Egérutat nyer	215
Ég a talaj a lába alatt	215
Hol jársz itt, ahol a madár sem jár?	215
Olyan messze van tőle, mint Makó Jeruzsálemtől	216
Ritka az a madár, melynek kedves a kalitka	216
Szalad (futkos), mint az Orbán lelke	216
Gyakori szólások és közmondások magyarázata	217
A csillagokban jár	217
A földbe gyökerezett a lába	217
A jég hátán is megél	217
A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad	217
A maga feje után megy	218
A szükség törvényt bont	218
Az ingét is odaadja	218
Az orra hegyéig lát	218
Aki siet, elkésik	218
Aki sokat akar, keveset végez	218
Ahogy esik úgy puffan	219
Akkor hiszem, ha látom	219
Áll, mint a cövek	219
Bal lábbal kelt fel	219
Bámul, mint borjú az új kapura	219
Borsot tör az orra alá	219
Bántja az orrát	220
Csávába esett	220
Csetlik-botlik	220
Dűlőre jut	220
Csordultig telt a pohár	220
Eb ura fakó!	220
Egy napon se lehet említeni	221
Ennek már a fele sem tréfa	221
Fából vaskarika	221
Farkast emlegettünk, a kert alatt járt	221
Felhúzza az orrát	221
Felvitte az isten a dolgát	221
Fut, mint a nyúl	222
Fürge, mint a nyúl	222
Hajlik, mint a vessző	222
Hamar eljár a keze/Könnyen eljár a keze	222
Ilyet még nem pipáltam	222
Kettőt egy csapásra	222
Láb alatt van	223
Leesett a lábáról	223
Lelkére köti	223
Mindennek megvan a maga jó oldala	223
Mintha a föld nyelte volna el/Eltűnt, mint a kámfor	223
Mintha puskából lőtték volna ki	223
Most ugrik a majom a vízbe	224
Ne fuss olyan szekér után, amely nem akar felvenni	224
Nem ér egy lyukas garast/Nem ér egy hajítófát/Fabatkát se ér/Nem ér egy fagarast se	224
Nem lát tovább az orránál	224
Nem visz rá a lélek	225
Odadugja az orrát	225
Ordít, mint a sakál	225
Olyan a szeme, mint a sasnak	225
Ott szakad a kötél, ahol a legvékonyabb	225
Otthagyott csapot, papot	226
Ott is vakarja, ahol nem viszket	226
Rend a lelke mindennek	226
Savanyú a szőlő	226
Se nem oszt, se nem szoroz	226
Sorsára hagyja	226
Sok kicsi sokra megy, porszemből lesz a hegy/Kevésből lesz a sok	227
Száz szónak is egy a vége	227
Több szem többet lát	227
Üssünk a szeg fejére!	227
Vak tyúk is talál szemet	227
Vak vezet világtalant	227
Tanulságos mesevilág	228
Gárdonyi Géza: Oda Buda!	228
Benedek Elek: A rest többet fárad	229
Benedek Elek: Szemet szemért	230
Benedek Elek: Többet ésszel, mint erővel!	232
Többet ésszel, mint erővel! Magyar népmese	235
Szómagyarázó	238