A Magyar Szent Korona országainak állatlétszáma I-II.

Előszó

E kötet az 1911. márcz. 1-15-én a február 28-ki állapot alapulvételével végrehajtott állatszámlálás adatait közli községenkint. Ez összeirást több mint másfél évtized választja el az 1895. november havában történt nagy mezőgazdasági felvételtől, melynek a hasznos háziállatok pontos számbavétele képezte egyik fontos feladatát. Az 1894. évi XII. törv.-czikk intézkedik ugyan, hogy a háziállatok minden év tavaszán a legelőre hajtás előtt összeirassanak; ez évről-évre ismétlődő összeirások azonban az általános meggyőződés szerint nem történnek akkora pontossággal, hogy nélkülözhetővé tennék a háziállatoknak időnkénti részletes, pontos megszámlálását.
Az illetékes tényezők és szakkörök egyértelmű kivánságára vétetett fel a m. kir. központi statisztikai hivatal 1911. évi munkatervébe az ujabb nagy általános állatösszeirás. Az adatgyüjtés, bár nem számlálólapokon, hanem lajstromos íveken történt, mégis egyéni felvétel volt, a mennyiben a kimutatásban minden egyes állattulajdonos állatai külön sorba vezettettek. Az állatok fajta, kor és ivar szerint részletezve jegyeztettek föl. Az összeírás kiterjedt oly kérdésekre is, melyek eddig mellőztettek, ilyenek az elvetélésekre, borjazásra, a borjuk felnevelésére s a legeltetésre és istállózásra vonatkozó adatok. Feljegyeztetett az állattulajdonosok gazdaságának területe is, a mi lehetővé tette az állatállománynak a különböző birtok-kategoriák szerint való kombinativ feldolgozását. Ezek az adatok azonban már nem foglalnak helyet ebben a kötetben.
Horvát-Szlavonországok adatait a zágrábi országos statisztikai hivatal gyüjtötte össze és dolgozta fel. A magyarországi adatok feldolgozását Hajdu László min. tanácsos, a magyar kir. közp. statisztikai hivatal aligazgatója vezette nagy ügybuzgósággal és kiváló szakismerettel; az ő tollából folyt e kötet bevezető általános ismertetése is. Vissza